Kaviár és Lencse

Vannak dolgok amiknek igenis meg kell adni a módját. Amiket nem lehet, nem szabad elsietni. Ilyen a pizza is. Az igazán finom, ropogós mégis puha és könnyű tésztához idő kell.  Mert ha igazán jó tésztát készítünk, akkor a lehető legegyszerűbb feltétekkel is mennyei lakomát varázsolhatunk az asztalra. Lássuk mi fontos még! A jó minőségű liszt,… Tovább »

A húsvéti kalács receptemet módosítottam, ehhez a brióshoz. Így akár le is fagyaszthatom és este elővéve meg is van oldva a reggeli kérdése.  A lisztet egy nagyobb tálba szitálom a közepébe egy mélyedésbe öntöm a langyos tejben, kevés cukorral felfuttatott élesztőt és a többi hozzávalót. Alaposan összegyúrom, aztán meleg helyen 2 órát kelesztem. Én a… Tovább »

Tudom, tudom. De kitartás, legnagyobb sajnálatomra nem is olyan sokára vége a szezonnak és akkor jönnek újra a medvehagyma mentes posztok!  Azért, hogy ne legyek unalmas lenne itt még valami fontos. Mégpedig a jó minőségű (kenyér)liszt kérdése. A lisztről nekem mindig az a cinkos összekacsintás Anyuval és “jajmármegint!” felkiáltás jut eszembe, mikor Nagyikám elküldött minket… Tovább »

Ismét medvehagyma. Tudom, hogy bizonyos emberek szemében lassan már klinikai esetnek számítok, de nem tehetek róla. Függő lettem. Már csak az édességekbe nem teszem bele 🙂  Mentségemre szolgál, hogy elkészítettem életem legfantasztikusabb rakott keljét. A medvehagyma fokhagymás íze remekül passzolt a kelkáposztához. A raguhoz kevés olajon megdinszteltem a hagymát. Picit lepirítottam rajta a lapockából darált,… Tovább »

Ha kínai, akkor Tamásomnál elsőre egyértelműen szezámos csirke. Én viszont nem eszem “kínait”. Nem sznobizmus,egyszerűen csak a nálunk fellelhető kínai büfékben kapható mindenfélétől megfájdul a fejem és a gyomrom. Ez alól eddig egyedül Wang Mester ételei voltak kivételek, de ez így mégis csak egyszerűbb 🙂 A csirkemelleket csíkokra vagy kockákra vágom. Nem érdemes nagy elaprózni,… Tovább »

Erőszakkal ugyan, de egy rövid időre sikerült elszakadnom a francia konyhától. A Csillagánizstól már kevésbé 🙂 Ezt az étel Segal Viktor séf úrral készítettük el a fúziós konyha jegyében. Aki szereti az édeset a sóssal kombinálni és nem rémül meg egy egész pici egzotikumtól, annak telitalálat ez a fogás. Eredetileg édesburgonyát sütöttünk mellé, de mivel… Tovább »

Rendben, elismerem. Kétség nem fér hozzá, hogy kissé rá vagyok kattanva a francia gasztronómiára. Olvasok róla és természetesen igyekszem minél több receptet ki is próbálni. A Csillagánizsbeli francia kalandozások alkalmával pedig van szerencsém megkóstolni jó pár francia sajtkülönlegességet. És mivel ezt az élményt Tamásommal is szerettem volna megosztani, ezért beszereztem pár félét közülük és ropogós… Tovább »

... Tovább »

Idén kétféle kalácsot sütöttem. Az egyik gyönyörű lett, a másik leginkább egy hatalmas, kerek bucira emlékeztetett, de annyira finom volt, hogy hétfőn ismét készítenem kellett egyet. A formája már határozottan szebb lett, de még mindig nem vagyok megelégedve vele. Az íze és az állaga viszont ismét fantasztikus volt. Pihe-puha, foszlós, édeskés és még a 3…. Tovább »

Tamásom pápai születésű. Ezért is örültem nagyon a Nagycsarnokban lévő kedvenc henteseimtől kapott fűszeres pápai sonkának. Mivel a januári disznóvágásból volt egy szépséges parasztsonkánk, amit mi leginkább is nyersen szeretünk megenni, így arra gondoltam ennek valami különlegesebb elkészítési módot találok ki. Mostanában Várvizi Péter séf úr órái hatására egyik kedvencem lett az alacsony hőfokon, lassan… Tovább »