A külsején még lehet, hogy dolgozom picit – de csakis akkor, ha nem megy az íz-állag rovására, mert az valami fantasztikus. Pihe-puha, foszlós. Én pirítva egy kis vajjal szerettem, Tamásom meg csak úgy, mert! Tökéletes reggeli azoknak, akik nem a sós vonalat részesítik előnyben. Bár a libamáj terrine mellé is el tudom képzelni! Vaníliás sóval… Tovább »
Valahogy sosem rajongtam a gesztenyepüréért. Bezzeg a gesztenyeszív – teljesen logikátlan módon – jöhetett! 🙂 Egészen addig míg el nem kezdték gesztenye nélkül készíteni. Így évekig inkább nem is ettem. Nemrég a Keresztmamámnál gesztenyés sütit kóstoltam, a hétvégén pedig Anyukám alkotott egy csúcs gesztenyés desszertet. Én sem maradhattam ki a nagy családi gesztenye őrületből, így… Tovább »
Igen, nem elírás! Úgy látszik minden évszaknak van olyan terménye, amitől elborul az agyam. Mostanra odáig fajult a sütőtök őrületem, hogy a tavalyi leves, vagy a szimpla sült változat már nem volt elég. Ki kellett próbálnom a desszert változatát is. Annak aki szereti a sütőtök ízét szerintem telitalálat lesz. Bár Anyukám erre azonnal rácáfolt. Idézem… Tovább »
Gyermekkorom kedvenc sütije volt a Nagymamám barackos pitéje. Minden évben alig vártam, hogy kisüljön az első tepsi. Aztán csak reménykedhettem, hogy abban az évben még egyszer lesz hozzá szerencsém. Általában nem volt. Többnyire csak egyszer sütötte. Mostanában kezdtem csak el azon gondolkodni, hogy vajon miért. Arra jutottam, hogy mivel igen rövid volt a barack szezonja,… Tovább »
Ismét egy francia desszert a Csillagánizsból. Egyedül a forma beszerzésével kellett megküzdenem. Főként, mert ott egy mini szilikon canelé formát használtunk és én csak normál méretűeket találtam. Esetleg réz formát sok ezer forint/db áron. És aztán egyszer csak ráakadtam egy Lacor termékeket forgalmazó cégre. Vesztemre 🙂 Így végül megvettem az országban kapható legolcsóbb mini canelé… Tovább »
A Csillagánizsban Segal Viktortól ismét tanultam egy fantasztikus fél óra alatt elkészíthető desszertet. A korábban bemutatott legújabb szerelemmel, thai mangóval tálaltuk. Nálam eper is került mellé. Nem mintha nem lett volna tökéletes nélküle is, de ha már egyszer fúzió..! A ragacsos rizs kifejezéstől nem kell megrémülni, mert nem egy émelyítő édességről van szó, a név… Tovább »
A mangóval sokáig hadilábon álltam. Nekem valahogy túlságosan illatos gyümölcsnek. Kicsit olyan, mintha parfümöt nyalogatnék. De azért időről időre próbálkozom vele. Nemrég a Csillagánizsban viszont Segal Viktor séf úr jóvoltából megismerkedtem a thai mangóval és azonnal szerelembe estem. Bár azt hiszem nem épp erre gondoltak, mikor a szerelem gyümölcse elnevezést kapta 🙂 Fantasztikus lédús, édes,… Tovább »
Nem vagyok egy nagy tejfogyasztó. Annyira nem, hogy a napi egy tejeskávémon kívül nem is iszom tejet. Így nálunk csak akkor van otthon, ha az épp aktuális főzésemhez szükséges. Leginkább Cserpes féle, vagy Tamásom szüleitől valódi házi tej. Ez utóbbi azért felülmúlhatatlan! A hétvégén épp érkezett belőle másfél liter. Szerencsére nem tudom mérni a zsírtartalmát… Tovább »
