Gyermekkoromban imádtam nyers tésztát enni. Emlékszem, Mami hogyan tekerte fel a nyújtófára, nyújtotta hajszál vékonyra, vágta kockára, vagy épp metéltre, majd gyúrótáblán szárította és végül vászonzsákba tette. És arra is emlékszem, hogy mindig rám szólt, hogy lehetőleg ne egyek fél kiló tésztát nyersen 🙂 Akkor készítettem először házitésztát, mikor még nem lehetett itthon lasagne tésztát… Tovább »
Lasagne
Gyermekkoromban imádtam nyers tésztát enni. Emlékszem, Mami hogyan tekerte fel a nyújtófára, nyújtotta hajszál vékonyra, vágta kockára, vagy épp metéltre, majd gyúrótáblán szárította és végül vászonzsákba tette. És arra is emlékszem, hogy mindig rám szólt, hogy lehetőleg ne egyek fél kiló tésztát nyersen 🙂 Akkor készítettem először házitésztát, mikor még nem lehetett itthon lasagne tésztát… Tovább »
Ezt a receptet Kata barátnőmtől tanultam és épp csak egy “keveset” módosítottam rajta. A neve nem tudom honnan eredhet, mert nem találtam erre vonatkozóan semmit a neten. A stroganoff módra készített ételekkel mutat rokonságot, bár a neve koránt sem olyan előkelő 🙂 Egy nagyon gyorsan elkészíthető és hihetetlenül finom étel. A lényege, hogy igazán szép,… 
A május 1.-i ünnepet Egerben töltöttük. Eredetileg az Esterházy téren lévő, jól beharangozott Bormajálisra készültünk, de végül a Szépasszony völgyben ragadtunk, ahol bort kóstolgattunk és számolatlanul ettük mellé a zsíros kenyeret lilahagymával. Hogy mennyire finom tud egy ilyen egyszerű dolog is lenni! A sokat reklámozott dolgokról, pedig továbbra megmaradt az a véleményem, hogy nem hiába… 
Nem rajongok a munkahelyi étkezdékért, de vallom, hogy ebédre mégis csak valami főtt étel a legjobb. Persze néha nálunk is játszik valamelyik gyorsétterem vagy szendvicsbár, de nagyrészt az én főztömet esszük. A hét elején még könnyű dolgom van, mert biztos marad valami hétvégéről. Szerda tájban viszont már erőteljesen kell gondolkodnom valami gyorsan elkészíthető másnapi ebéden…. 