Kaviár és Lencse

Szilveszter az Enoteca Corso-ban

A szilveszter nálunk hagyományosan két fő részvételével zajlik. Én készítem a menüt, Tamásom bontja a pezsgőt. Idén – még eltart egy darabig míg felfogom – szóval tavaly azonban elhagytuk ezt a hagyományt, mert meghívást kaptunk Pécsre, az Enoteca-ba, ahol illusztris társaságban köszönthettük az új évet. Az est fő szervezője Mach Tímea, a Csillagánizs tulajdonosa és… Tovább »

Szavazzatok!!!

Szeretnék egy kis segítséget kérni Tőletek! Bár egyenlőre képtelen vagyok megbarátkozni a Facebook-kal, de tudom, hogy haladni kell a korral, így igyekszem. Nemrég – mint arról itt is beszámoltam – részt vettem egy versenyben, ami a nyúlhús népszerűsítését tűzte ki céljául. És nagyon szeretnék nyerni 🙂 Kérlek Benneteket, hogy lájkoljátok az enyémet az alábbi linkeken!… Tovább »

A Csillagánizs főzőiskola, Várvizi Péter és még egy s más

A jó bornak nem kell cégér- tartja a magyar közmondás. Egyetértek, de most mégis úgy gondolom mesélek egy kicsit arról a főzőiskoláról, ami nálam már már függőséget váltott ki.  Igen, ez a Csillagánizs és nem, még nem lakom ott, csak gyakran vendégeskedem náluk:) Szeretem azt a hihetetlen profizmust, ahogy az órák az első perctől az… Tovább »

Levélcsokor Dekorella után szabadon

Ennek most semmi, de semmi köze nem lesz a gasztronómiához, de annyira tetszik, hogy gondoltam közzé teszem. Emesénél olvastam, hogyan lehet virágcsokrot készíteni őszi falevelekből és hétvégén levélgyűjtésbe, majd levélcsokor készítésbe fogtam. A prototípus Anyukám irodáját fogja díszíteni, de ha eláll az eső biztos nekifogok egy újabb csokornak!... Tovább »

Csapatépítés és borkóstoló a Szél Fiainál

Ismét itt az ősz és ez egyet jelent a munkahelyemen a csapatépítéssel. Az idei helyszín Győr. És természetesen most is szeretne a társaság egy bórkóstolóval egybekötött mulatozást. A tavalyi kudarcából kiindulva joggal tarthatnék tőle, de mivel sikerült megkaparintanom a szervezés jogát, így alig várom! Kovács Antal ajánlatára a Szél Fiai Fogadóba megyünk, Nyúlra. A tulajdonossal,… Tovább »

Álom és rémálom Zalában

A hír igaz. De szerencsére annyi volt a pozitív élmény, hogy feledtette a hiányosságokat, amivel a szálláshelyünkön kellett szembesülnünk. Hogy miért írom meg mégis? Egyrészt mert remélem, hogy talán tényleg építő jellegű kritikának számít. Másrészt, hogy mást ne érjen csalódás.  Mint már említettem Gosztolán töltöttünk pár napot. Pontosabban a Gosztola Gyöngye Étterem és Panzió vendégeként…. Tovább »

Újra a tettek mezején

Mielőtt bárki is irigykedne elárulom, hogy nem egy hosszúra nyúlt nyaralás volt a hallgatásom oka. Egész egyszerűen annyi munkám lett és olyan rég volt már a tavalyi nyári feltöltődés, hogy esténként leginkább csak bámultam ki a fejemből. Mindeközben pedig megvettük életünk első közös autóját. Na, ezért lehet irigykedni! 🙂 A választás jóval több időt és… Tovább »

Kedvenc beszerzési helyeim

Többször is megkaptam már, hogy : „ Jó, jó, de hol veszel ilyen dolgokat?!” Ezért gondoltam összeszedem azokat a helyeket ahol vásárolni szoktam, a teljesség igénye nélkül. A folyamatosan kiegészülő lista a továbbiakban megtalálható lesz a jobb oldalon : Kedvenc beszerzési helyeim címen. Tengeri herkentyűk / Halak Fővám téri Nagycsarnok – alsó szint Sajtok Fővám… Tovább »

Születésnapi ebéd a londoni Moro étteremben

Az általam oly sokat emlegetett Locatelli könyv mellett a másik nagy szerelem a Casa Moro. Tavalyi beszerzésük óta az ágyam mellett hevernek esti/reggeli olvasmány gyanánt. Tamásomat megleptem a születésnapjára egy londoni hosszú hétvégével. Így aztán nem is volt kérdéses, hogy ellátogassunk ezekbe az éttermekbe is. Bár az ünnepelt szerint előbb volt meg az asztalfoglalásunk a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!