Kaviár és Lencse

Kimpira

Egy újabb japán, de ezúttal változtatás nélkül.  Most már egyértelműen kijelenthetjük, hogy én egy olyan férfival élek, aki egyáltalán nem bánja, ha kimarad a hús olykor olykor. Imádja a francia konyha desszertjeit és a japán konyha sokoldalúan felhasznált zöldségeit. És persze a rizst, minden mennyiségben 🙂 A kimpira rém egyszerű étel, de azért igényel némi… Tovább »

Japán kurzus után szabadon

Nem szoktam szeretni, ha valaki megkérdezi, hogy nem lehetne pl. a ludaskását csirkemellből készíteni? Mert persze, hogy lehet, mindent lehet, csak akkor azt ne nevezzük ludaskásának!:)  Épp ezért nem adtam nevet a következő ételnek. A Csillagánizsban a japán kurzuson készítettünk Nikujaga-t, ami nekem annyira ízlett, hogy az lett a vasárnapi ebéd. És, hogy miért nem… Tovább »

Kókusz-sós csirke

Nem lustaságból nem írok mostanában. Sőt még az sem teljesen igaz, hogy nem írok. Írok én, csak épp fejbe. Azt meg ugyebár nem olvashatjátok. Megjegyzem talán nem is baj, ha nem lát bele senki a gondolataimba 🙂 Főzök is és még le is fotózom az ételeimet. Csak mindezek összerakására nem marad energiám. De ez már… Tovább »

Gyömbéres, mézes oldalas

Segal Viktor séf úr a vietnámi fúzió jegyében álmodta meg ezt az ételt, ami bár nem igényel sok alapanyagot, mégis igazi ízorgia! A recept eredetijét Csillagánizsban csirkéből készítettük el, de csupán a rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt. Az én fantáziámat mindenesetre az oldalas jobban beindította főleg, hogy alkalmazhattam a számomra oly kedves “slow cooking” technikát…. Tovább »

Kókusztejes ragacsos rizs mangóval

A Csillagánizsban Segal Viktortól ismét tanultam egy fantasztikus fél óra alatt elkészíthető desszertet. A korábban bemutatott legújabb szerelemmel, thai mangóval tálaltuk. Nálam eper is került mellé. Nem mintha nem lett volna tökéletes nélküle is, de ha már egyszer fúzió..! A ragacsos rizs kifejezéstől nem kell megrémülni, mert nem egy émelyítő édességről van szó, a név… Tovább »

Szezámos csirkefalatok pirított tésztával

Ha kínai, akkor Tamásomnál elsőre egyértelműen szezámos csirke. Én viszont nem eszem “kínait”. Nem sznobizmus,egyszerűen csak a nálunk fellelhető kínai büfékben kapható mindenfélétől megfájdul a fejem és a gyomrom. Ez alól eddig egyedül Wang Mester ételei voltak kivételek, de ez így mégis csak egyszerűbb 🙂 A csirkemelleket csíkokra vagy kockákra vágom. Nem érdemes nagy elaprózni,… Tovább »

Rose kacsamell aszalt sárgabarack chutney-val,medvehagymás krumplipürével

Erőszakkal ugyan, de egy rövid időre sikerült elszakadnom a francia konyhától. A Csillagánizstól már kevésbé 🙂 Ezt az étel Segal Viktor séf úrral készítettük el a fúziós konyha jegyében. Aki szereti az édeset a sóssal kombinálni és nem rémül meg egy egész pici egzotikumtól, annak telitalálat ez a fogás. Eredetileg édesburgonyát sütöttünk mellé, de mivel… Tovább »

Thai rákleves

Mindenképpen szerettem volna megfőzni a Mautner Zsófi által kreált levest, amit a Csillagánizsban főztünk, de a mélyhűtőm csirke alaplével van tele, ahhoz viszont marhauszály leves kellene. Ezen kívül képtelen voltam elvonatkoztatni a kókusztejtől és a garnélától, így a thai tom yum goong, amit film esetén stílusosan a Sárkány bosszújának fordítanak:), leves receptjét módosítottam a szám ízére…. Tovább »

Zöldséges sült tészta

Nagyon szeretem a távol-keleti konyhát. Kínai, indiai, japán, thai, a fűszereik, az ízviláguk, ahogy párosítják az ételeket, a szinte olvadóan puha húsok, a ropogós zöldségek, az időnként nem is kicsit csípős ételek…! Nekem szinte jöhet bármi, feltéve hogy már nem mozog 🙂 És itt még véletlenül sem gondolok az úgynevezett kínai büfékre, mert sajnos a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!