Kaviár és Lencse

Tavaly már készítettem medvehagymás rizottót, de itt még intenzívebb az íz és a szín. És a vitaminok sem főnek ki belőle! Pesto-t készítettem, amit csak tálaláskor kevertünk a rizottóhoz. A képen még csak félig, de végül érdemes teljesen elkeverni.  A medvehagymákat késes robotgépben aprítom, hozzáadom a fenyőmagot és parmezán helyett most pecorino-t. Sózom és frissen… Tovább »

Először is szeretném megmagyarázni a hosszú hallgatásom okát. Mit megmagyarázni!? Világgá kiabálni végre! 🙂  Kis családunk duóból trióvá alakul, ugyanis babát várok! KisPaca a tervek szerint szeptember végén érkezik majd. Mindenkit megnyugtatok, akkor természetesen kap majd rendes nevet is 🙂 És bár szerencsésen megúsztam a rosszulléteket, leszámítva egy makacs náthát csodásan vagyok, de mégsem főztem… Tovább »

Ezt a desszertet a Gasztro Magazin januári 2. számába készítettem, de az ötlet korábbról való. Karácsony előtt az unokahúgom mesélte, hogy látott valami kuglóf félét, ami limoncello-s volt és méregdrága. Arra jutottam, hogy csakis panettone-t vagy pandoro-t láthatott. Így, hogy ne legyen sértődés a családban, mindenkinek ezt sütöttem karácsonyra. Sajnos akkor fényképre már nem jutott… Tovább »

Január elején megkeresett a Délmagyarország című napilap főszerkesztője, Lévay Gizella. Elmesélte, hogy gasztrobloggereket mutatnak be az újság kéthetente megjelenő Gasztro Magazinjában és az a megtiszteltetés ért, hogy én lehettem a januári 2 szám bloggere. Az első január 12.-én jelent meg, a második pedig 26.-án. Az idő rövidségére való tekintettel az első számhoz már korábban itt… Tovább »

A külsején még lehet, hogy dolgozom  picit – de csakis akkor, ha nem megy az íz-állag rovására, mert az valami fantasztikus. Pihe-puha, foszlós. Én pirítva egy kis vajjal szerettem, Tamásom meg csak úgy, mert! Tökéletes reggeli azoknak, akik nem a sós vonalat részesítik előnyben. Bár a libamáj terrine mellé is el tudom képzelni! Vaníliás sóval… Tovább »

Akit érdekel a só történelme, a különféle sófajták lelőhelyei, azoknak ajánlom Molnár B. Tamás nagyszerű írását. Akiket nem érdekel, azoknak is! 🙂 Tényleg nagyon sok érdekességet lehet megtudni. Én csak arról írok, – a teljesség igénye nélkül – hogy melyik sófajtát mire használom. Mert bizony a fotón szereplő folyamatosan bővülő gyűjtemény saját.  Van vaníliás sóm… Tovább »

A szilveszter nálunk hagyományosan két fő részvételével zajlik. Én készítem a menüt, Tamásom bontja a pezsgőt. Idén – még eltart egy darabig míg felfogom – szóval tavaly azonban elhagytuk ezt a hagyományt, mert meghívást kaptunk Pécsre, az Enoteca-ba, ahol illusztris társaságban köszönthettük az új évet. Az est fő szervezője Mach Tímea, a Csillagánizs tulajdonosa és… Tovább »

Pompás karácsonyi előétel lehet belőle, ha valakinek van ideje a rohanásban. Nekem sajnos nem volt, így pár héttel korábban ettük, de ez mit sem vont le az élményből. A libamájat egy éjszakára sós tejbe áztatom és lefedve hűtőbe teszem. Másnap kb. fél órára kézmeleg vízbe teszem, aztán megpucolom, kiszedem az ereket, leszedem a hártyákat. Semmi… Tovább »

Békés boldog ünnepeket kívánok minden kedves Olvasómnak!... Tovább »

Egy újabb japán, de ezúttal változtatás nélkül.  Most már egyértelműen kijelenthetjük, hogy én egy olyan férfival élek, aki egyáltalán nem bánja, ha kimarad a hús olykor olykor. Imádja a francia konyha desszertjeit és a japán konyha sokoldalúan felhasznált zöldségeit. És persze a rizst, minden mennyiségben 🙂 A kimpira rém egyszerű étel, de azért igényel némi… Tovább »