Pár éve megleptem magam egy kenyérsütő géppel. A barátaim örömmel vették a próbálkozásaim, de én sosem voltam igazán elégedett. Kívül ropogós, belül puha kenyeret gépben nem lehet sütni! Kiflit, zsömlét, cibattát és társait pedig pláne. Így kezdem el dagasztógépnek használni, majd végül elraktam a szekrény mélyére. Még sose számoltam ki, hogy megéri-e otthon, villanysütőben sütni a kenyérféléket, de igazán nem is érdekel. Vallom, hogy csakis jó minőségű alapanyagokból, jó felszereléssel lelheti valaki örömét a főzésben. Hisz így lesz sikerélménye. Az pedig, hogy megéri-e? Nos, a válasz határozott: igen!
A házi kenyérnél az a fantasztikus, hogy míg sül eszméletlen illatok szállnak az egész lakásban. Kis gyakorlattal tényleg gyorsan és egyszerűen varázsolhatunk az asztalra szinte még meleg pékárut, ami akár magában is csodálatos. Eddig a cibatta volt nálunk a fő sláger, de mostanában a tökéletes, sima fehér kenyéren dolgoztam, főleg az egri zsíros kenyeres – boros kiruccanásunk óta.
Tapasztalatom szerint a legfinomabb kenyerek BL80-as kenyér liszttel készülnek. Ehhez a kenyérhez nem keverem sem teljes kiőrlésűvel, sem rozsliszttel. Plusz sikért viszont itt is, mint minden esetben használok, mert azt olvastam, hogy az alkotja meg azt a hálós szerkezetet, amin az élesztőgombák által létrehozott gázbuborékok megkapaszkodnak. A hosszú kelesztési időtől lesz könnyed a tészta, így én közel 12 órát kelesztem. Ennél sokkal kevesebb, de sokkal több idő alatt sem lesz igazi a végeredmény. Itt kovászt is használtam és friss élesztőre cseréltem a szárítottat. Nekem nem csücsül állandóan egy adag kovász a hűtőmben, így gyorskovászt készítettem a következő módon: 1 dkg élesztőt összekevertem 1,2dl langyos vízzel, 2 kk mézzel és 15 dkg liszttel. Nagyjából 12 óráig hagytam, aztán megint megkevertem és hagytam újra felfutni.
25 dkg kovász
35 dkg BL80-as liszt
1 dkg élesztő
1,3 dl víz
1 dkg só
2 ek sikér
1 csipet aszkorbinsav
