Ember tervez, …. szokták mondani. Nos, valami hasonló történt a mi karácsonyi menünkkel is 🙂
Nem sokkal karácsony előtt gyarapítottam a szakácskönyv gyűjteményem Giorgio Locatelli Ízek Itáliája című könyvével. Egy külön fejezetet szentelt a rizottóknak! és épp ezt a részt szántam könnyű, esti olvasmánynak 23.-án este. Így történhetett, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve a csicsókás rizottó sáfrányos rizottóvá változott. Egyszerűen mennyei volt a Szent Jakab kagylók mellé, meg úgy egyébként is. Önálló ételként is fergeteges, kipróbáltuk! 🙂 ( nálam azóta az első számú kedvenc lett, Tamásom nagy örömére, aki igazi rizs-fun ) Előtte csipegettünk a lazackrémes kosárkákból, utána ettünk pár falatot a párolt nyelvhal és halibur tekercsekből, amit chilis beurre blanc mártással öntöztünk nyakon és vajon párolt édesköménnyel, póréhagymával és sárgarépával körítettünk. Ennek a bőségnek köszönhetően a vacsora itt véget is ért. A fahéjas chilis pulyka és a panna cotta, amit passió gyümölccsel és ananásszal díszítettem átkerült a következő napra. (A receptek hamarosan! )
Ezúton ragadnám meg az alkalmat, hogy világgá kiabáljam, hogy milyen ajándékkal lepett meg Tamásom:
És én boldogan mondtam igent!
