Kimpira

Egy újabb japán, de ezúttal változtatás nélkül. 

Most már egyértelműen kijelenthetjük, hogy én egy olyan férfival élek, aki egyáltalán nem bánja, ha kimarad a hús olykor olykor. Imádja a francia konyha desszertjeit és a japán konyha sokoldalúan felhasznált zöldségeit. És persze a rizst, minden mennyiségben 🙂

A kimpira rém egyszerű étel, de azért igényel némi kis munkát.

Kezdve rögtön azzal, hogy jullienne-re kell vágni a sárgarépát és a fekete retket. Némiképp könnyíthet a dolgán, akinek van otthon mandolinja – és itt nem a pengetős hangszerre gondolok 🙂 Ekkor már “csak” a hajszálvékony szeletek legalább olyan vékonyan felcsíkozni. Ezután hideg vízbe teszem felhasználásig. A paprikát is vékonyan felszeletelem. 

Felforrósítom a serpenyőt, belelocsolom az olajat és kis adagokban megsütöm először a sárgarépát, majd a retket is. Fontos, hogy végig forró legyen a serpenyő és kevés az olaj! Végül a paprikát is sütöm 2 percig, majd az egészet összekeverem. Meglocsolom a szaké és a mirin keverékével, sózom, cukrozom és megszóróm jó sok szezámmaggal. Elvileg itt jönne bele egy kanálnyi miso leves, de szerintem nélküle is működik. Szójaszószba mártogatva mennyei! 

Hozzávalók:  





400 g fekete retek

200 g sárgarépa

1 kápia vagy piros kaliforniai paprika 

35 g szaké

45 g mirin



10 g cukor

mogyoróolaj

40 g szezámmag

(30 g miso leves)

szójaszósz







Címkék: , , ,
Tovább a blogra »