Általában 2 hetente hétvégén szoktam péknét játszani. Ilyenkor minden tiszta liszt és minden nagyobb méretű tálamban kenyértészták pihennek. Aztán estefelé nekiállok formázni, sütni, majd természetesen azonnal minőségi ellenőrzésnek vetjük alá Tamásommal. Abban mindketten egyetértünk, hogy ilyenkor a legfinomabb egy kis vajjal, sóval. És akkor sincs gond még egy kis sajt és egy üveg bor is… Tovább »
Nem szeretnék sem álszentnek, sem sznobnak tűnni, hisz aki ismer pontosan tudja, hogy néha igenis ellenállhatatlan vágyat érzek egy “mekis” sajtburger vagy egy kis “börgeres” hagymakarika után. Bár közben folyamatosan azon gondolkodom, hogy vajon mit is tehettek bele, amitől annyira finomnak érzem, hogy újra és újra el tud csábítani? Arra már régen rájöttem, hogy az… Tovább »
Vannak dolgok amiknek igenis meg kell adni a módját. Amiket nem lehet, nem szabad elsietni. Ilyen a pizza is. Az igazán finom, ropogós mégis puha és könnyű tésztához idő kell. Mert ha igazán jó tésztát készítünk, akkor a lehető legegyszerűbb feltétekkel is mennyei lakomát varázsolhatunk az asztalra. Lássuk mi fontos még! A jó minőségű liszt,… Tovább »
Tudom, tudom. De kitartás, legnagyobb sajnálatomra nem is olyan sokára vége a szezonnak és akkor jönnek újra a medvehagyma mentes posztok! Azért, hogy ne legyek unalmas lenne itt még valami fontos. Mégpedig a jó minőségű (kenyér)liszt kérdése. A lisztről nekem mindig az a cinkos összekacsintás Anyuval és “jajmármegint!” felkiáltás jut eszembe, mikor Nagyikám elküldött minket… Tovább »
Rendben, elismerem. Kétség nem fér hozzá, hogy kissé rá vagyok kattanva a francia gasztronómiára. Olvasok róla és természetesen igyekszem minél több receptet ki is próbálni. A Csillagánizsbeli francia kalandozások alkalmával pedig van szerencsém megkóstolni jó pár francia sajtkülönlegességet. És mivel ezt az élményt Tamásommal is szerettem volna megosztani, ezért beszereztem pár félét közülük és ropogós… Tovább »
Először jó pár éve a Vörösmarty téren láttam egy karácsonyi vásár alkalmával. Illetve inkább szagoltam 🙂 Isteni illata volt, de akkora sor állt előtte, hogy nem vártam ki. Biztos voltam benne, hogy nagyon ízlene, így legközelebb egy borfesztivál alkalmával leküzdöttem a sorban állási undoromat és végre megkóstoltam. Nem tévedtem. Az egyetlen ami visszatartott a folyamatos… Tovább »
Azért szeretem ezt a kenyeret, mert dagasztás nélkül készül és így hétköznap, munka után is megsüthető. Ezt sütöttem Tamásom szülinapi bulijára is, mert nem igényel semmiféle odafigyelést, mégis frissen sült kenyeret szolgálhatok fel egy időigényesebb menü mellé is. Van 2 db 1 literes, kerek jénaim, én ezekben szeretem leginkább, mert így rögtön kétféle kis cipót… Tovább »
A focaccia kemencében sütött olasz kenyér. Bár kinézetre inkább a pizzára hasonlít, de mégsem az. Általában olívaolaj és valamilyen fűszernövény van a tetején, de népszerű a hagymával, paradicsommal vagy épp sajttal vagy zöldséggel ízesített is. Nekem a töki pompos is beugrik róla, bár ott burgonyát is teszek a tésztába, rá pedig sok más finomságot, de… Tovább »
A kovásszal készült kenyeret már dicsértem korábban is, mostanság viszont egy olyan kenyér nálunk a sláger, amihez első alkalommal több, mint 2 hétig gyártottam a kovászt. Tisztában vagyok vele, hogy ez már már fanatizmus, de megérte! Azóta folyton ezt a kenyeret sütöm, mert fantasztikusan finom íze van és mert napokig friss. Apró szépséghibája a receptnek,… Tovább »
